Az Óbirodalom kora
Óbirodalom i. e. 2650-2150 A papi fejedelem, a fáraó hatalma korlátlan volt a vallásos és a politikai életben egyaránt, s ez csak a 3. dinasztia végén, Dzsószer uralkodása után bomlott fel nagyTovábbi információ…
Óbirodalom i. e. 2650-2150 A papi fejedelem, a fáraó hatalma korlátlan volt a vallásos és a politikai életben egyaránt, s ez csak a 3. dinasztia végén, Dzsószer uralkodása után bomlott fel nagyTovábbi információ…
Korai időszak Felső-Egyiptom („0.” dinasztia) Alsó-Egyiptom I. dinasztia (i. e. 3100 – i. e. 2890) II. dinasztia (i. e. 2890 – i. e. 2686) Óbirodalom (i. e. 2686 – i. e. 2181)További információ…
Predinasztikus kor i. e. 3300-2920 A Nílus-völgy népessége két fő központba tömörült: északon (Alsó-Egyiptom) a Deltába, délen pedig (Felső-Egyiptom) Hierakónpoliszba. Ezek az első városkezdemények társadalmi szervezettséget igényeltek, ezért szükségessé vált a központiTovábbi információ…
Az egyiptomi neolit Nomád és félnomád állattenyésztők hullámai érkeztek minden irányból – délről a „Fekete-Afrika” népei (talán a mai nobaták ősei), keletről és nyugatról Észak-Afrika népei, végül északról europid tipusok, akik ezidőtájtTovábbi információ…
Egyiptom, de teljes nevén Egyiptomi Arab Köztársaság, egy ország, ami Észak-Afrikában és Délnyugat-Ázsiában fekszik a Sínai-félszigeten, és az egyetlen olyan afrikai ország, ami szárazföldi átjáróval rendelkezik Ázsiába. Egyiptom tehát transzkontinentális ország, ésTovábbi információ…
A teljes szöveget négy, egyenként töredékes papirusz tartalmazza, melyek más klasszikus irodalmi művekkel együtt Thébából két sírmellékletként elhelyezett kéziratgyűjteményből, az ún. „Ramesszeum-” és „berlini könyvtárakból” származnak. Szerkezetét tekintve a késő középbirodalmi szövegTovábbi információ…