Egyiptom istenei (film)
Ez a film az egyiptomi mitológia leghíresebb történetét, Ozírisz meggyilkolását, Széth és Hórusz hatalmi harcát meséli el nekünk egy látványos fantasy filmként.
Széth, az erőszak és káosz istene bitorolja el Egyiptom trónját testvérbátyjától, nyugtalanságot hozva az egykor békés és virágzó birodalomra. Egy maroknyi hősies lázadó veszi fel ellene a harcot a halandó Bek vezetésével, akit Hórusz isten is támogat.
Istenek, szörnyek, varázslat és téboly uralja a Nílus völgyének palotáit az ókori mitológia ihlette Egyiptom istenei című szuperprodukcióban. Széth (Gerard Butler), a sivatag könyörtelen istene, aki magához ragadja Egyiptom trónját, az egykor békés és virágzó birodalmat káoszba és pusztulásba taszítja. Lázadó halandók egy csapata Bekkel (Brenton Thwaites), a szerelmes ifjú tolvajjal az élen szövetkezik Hórusszal (Nikolaj Coster-Waldau), hogy megállítsák a kegyetlen nagyurat. A Széth és csatlósai ellen vívott háborúban megjárják a mennyet és a poklot is, ahol isteneknek és halandóknak egyaránt tanúbizonyságot kell tenniük bátorságukról és állhatatosságukról, hogy felül tudjanak kerekedni a végső ütközetben.
Sajnos nem lett közönségsiker ez a film, és így nem készültek el a tervezett további egyiptomi mitológiát feldolgozó részek. Nagy kár… A filmnézők méltatlanul viselkedtek ezzel a filmmel, miközben érdekes, izgalmas, szórakoztató és rendkívül informatív.
Én nagyon szeretem ezt a filmet! 🙂
Az Egyiptom istenei című film az egyiptomi mitológiából építkezik. Igen ez a mitológia nem annyira közismert, mint a görögök történetei.
A filmben a mitológiai vonal nem teljesen pontos itt-ott, ez tény (pl. az eredeti történetben Ozíris már nem él Horus születésekor). De a történet eszmei mondanivalóján ez mit sem változtat.
Ebben a filmben egy mitológiai történetből írt fantasy mesét látunk. E tényből fakadóan természetes, hogy van némi klisé jellege a történetnek. Nem Hórusz és Széth harcának történte építkezik a sokat elmesélt klisékre, hanem a sokat elmesélt többi történet építkezik az ősi egyiptomi alaptörténetből. Alapvető archetípusok a történet szereplői, hiszen egy ősi „népmeséről” beszélünk.
Az archetipikus karakterológia tökéletesen mutatja, hogy Széth mindenen átgázoló hatalomvágya és a hatalomtól való megrészegülése az igazi elbukást példázza. Míg Hórusz először csak egy elkényeztetett ficsúr, aki vesztett helyzetéből önnön erejével és találékonyságával felemelkedik mások segítésével, a közös érdekek előbbre helyezésével. Ez pedig igazi pozitív jellemfejlődés.
Széth és Hórusz harca a társadalmi fejlődés azon pontja, mikor a régi rend összecsap az újjal… a törzsi öröklési vonal a szeniorátus (a legidősebb férfirokon öröklése) és az első szülött öröklési joga a primogenitúra. (Erre a mi történelmünkben is van valós ékes példa).
Mivel ez egy fantasy film, így természetesen nem szó szerinti ábrázolást látunk. A film fordulatokban gazdag, a karakterek érdekesek, a színészek jók. Kellőképpen modern megjelenítésű a film, hiszen elsősorban a fiataloknak készült. Ez igaz a filmben szerelő beszédfordulatokra is… az is a fiatalabb generáció beszédstílusára épít.
Az istenek ábrázolása véleményem szerint remek, nekem nagyon tetszett a megjelenítésük, mind külsejükben, mint tulajdonságaikban. A karakterek szerethetők (én kedveltem Széth-et és Hórusz-t egyaránt) A motivációik érthetők és logikusak…Széth pontosan elmondja, hogy ő kapta a kietlen sivatagot eddig, és szó nélkül tűrte a kényelmetlen helyzetet. Hagyta testvérét, Ozírisz-t uralkodni és épp ezért, ha Ozírisz lemond a trónról, akkor most ő következik az uralkodásban. Mi nem érthető ezen a motiváción? Ésszerű és logikus.
Széth a morcos vadsága ellenére kedvelhető karakter. Hatalomittassága abból fakad, hogy túl sokáig kellett várnia a hatalomra és elfogyott a türelme.
Hórusz, mint elsőszülött tart igényt a trónra… Egy elkényeztetett úrifiú, aki valószínűleg nem is lenne igazán jó király, mert öntelt, lusta, kényelmes, valódi uralkodói ambíciók nélkül. Valójában Széth ellenszegülése nélkül nem is lehetne az a Hórusz, aki valóban megérdemli az uralkodás jogát. Szükséges a jellemfejlődéséhez keresztülmennie azokon a megpróbáltatásokon, amiket Széth okoz. Ozírisz tudja ezt. Ezért is mondja halálakor a fiának, hogy „az utazásod most kezdődik”. Hórusz azon kijelentésére, mikor arról beszél, hogy nem elég erős, hogy legyőzze Széth-et, Ré a napisten azt válaszolja, hogy “…akkor erősödj meg!”. Vagyis, hogy ne fuss el, hanem nőj fel a feladathoz és old meg a problémát. Azt gondolom, hogy Hórusz kifejezetten szimpatikus a kezdeti esetlenkedéseivel együtt, jobban mondva pont ezektől szimpatikus.
A többi isten is érdekesen van ábrázolva a filmben. Hathor a csábító, aki titkon szerelmes… Thot, aki a bölcsesség istene, és lenézi a többi isten kicsinyes viselkedését, marakodását. Neftüsz pedig védelmez mindannyiónkat. És Ré napisten megjelenítése, a mindennapi gigászi harca a káosz ellen gyönyörűen van bemutatva. A mitológia szerint Ré napisten egy égi bárkán evez az ég vizein. Minden éjjel meg kell küzdeni Apofisz-szal, aki egy hatalmas démon-kígyó, aki a káoszt szimbolizálja, ami elnyeli a világot, ha hagyjuk… Ré a bárkáján kormányozza a napkorongot az égen. És mivel ő a napisten, teljesen természetes, hogy tüzes napsugarakat használ fegyverként. A filmben látványosan mutatják be ezeket a dolgokat nekünk…
A filmben igen találóan mutatják be azt is, hogy az egyiptomiak a nappal és az éjszaka ábrázolásakor síkban (azaz laposan) ábrázolták a földet, annak ellenére, hogy tudták, hogy a Föld gömbölyű. Ismeretekhez jutunk az egyiptomiak túlvilág-elképzeléséről is… hogy a léleknek kilenc kapun kell átkelnie a Túlvilágon, majd el kell jutnia a Kettős Igazság Csarnokába, ahol 42 istenség várja, és ahol mérlegre kerül a szíve.
Érdekes és elgondolkodtató az, hogy miként állnak az istenek a túlvilágra bejutáshoz… Ozírisz szerint, hogy bejussunk a túlvilágra, lehetőségeink szerint kell “fizetnünk”. Széth önző módon korlátozni akarja a halandók túlvilágra bejutását, így csak az juthat el oda, aki busásan megfizeti a belépés árát. Hórusz győzelme után megreformálja ezt, hogy életünkben megtett jócselekedeteinkkel érdemelhetjük ki, hogy halálunk után lelkünk beléphessen a túlvilágra.
És pont ezért olyan érdekes ez a film, mert a legszórakoztató formában, mégis sok tanítás van benne, ha figyelünk egy kicsit, és mélyebbre tekintünk a felszín alá.
Mit is mutat be számunkra ez a film?
- Mi az igazi erő? Nem a korlátlan hatalom… nem az erőszakosság, az agresszió, a veszett düh, mások ártó kihasználása… nem! Nagyon nem az! Az igazi erő mindezen ártó vágyak, indulatok és önmagunk megfékezése, kordában tartása… és ezen erős indulatok, erők jó irányba terelése. Ez az igazi hatalom. Hiszen Széth fékezhetetlen agresszivitása, és fizikai ereje jó ügyet is tud szolgálni, ha az pl.: Apofisz kígyó megfékezésére használja, ahelyett, hogy a világot taszítja rabszolgaságba vagy rombolja le, égeti fel. Széth nem tudta uralni, megfékezni dühét, haragját, hatalmi vágyát… hiába volt fizikailag erős, ha mentális ereje hiányt szenvedett önmaga kontrollálásában.
- A szabad akarat ereje… Hiszen a legjobb dolgot is lehet rossz és ártó dologra használni… csak a cselekvő döntése, hogy jóra vagy rosszra használja fel adottságait, lehetőségeit, tetteit. A döntés, amivel meghatározom cselekedetem minőségi irányát (segítő vagy ártó szándék vezérli), mindenkinek önálló döntése, szabad akarata. A szabad akarat lehetőséget ad mindannyiunknak, hogy eldöntsük, jóra vagy önző módon, avagy rosszra használjuk képességeinket, adottságainkat, lehetőségeinket.
- Milyen is a jó vezető? Aki önerejéből kerül vezető pozícióba. A jó vezető az, aki felnő a feladatához, aki nemcsak képes a közössége érdekeit figyelembe venni, de képes előbbre is helyezni az, mint a saját érdekeit.
- A napi feladatok és gondok szükségessége… Mikor nyafogunk napi gondjainkon, jusson eszünkbe az, hogy még a hatalma Ré napistennek is meg kell küzdenie minden egyes nap a túléléséért, hogy a következő nap újra felkelhessen és megélhesse a következő napot. Ha a leghatalmasabb istenségnek is napi gondjai, megoldandó feladatai vannak, melyek a mindennapi létezését, a tovább élését kell, hogy biztosítsák, akkor mi egyszerű halandók, miért gondoljuk, hogy teljes kényelemben élhetjük végig az életünk? A mindennapi küzdelmek, a harc a túlélésért az élet természetes része, az univerzum alaptörvénye… Ré mindennapi küzdelmei rávilágítanak erre az örökigazságra is.
- A szerelem ereje… Mindegy, hogy isteni vagy halandó szerelem… ha az valódi és igaz, akkor az túlél nehézséget, harcot, és még a halált is. Az igaz szerelem, mikor választottunkat jobban szeretjük még önmagunknál is, és élete, vagy hogyléte fontosabb számunkra, mint akár saját magunk testi épsége, vagy akár az életünk. Az igaz szerelem az önzetlen szeretetből fakadhat csak… hisz minden más változatot az idő elkoptat, megszürkít.
- Az igazi tudás iránti vágyunkat csak és kizárólag folyamatos megfigyelésekkel és tanulással fejleszthetjük. A tanulás minden ember legfontosabb szerepe itt ezen a világon.
- Légy igaz ember… Ne csak szavakban, hanem tettekkel igazold jószándékod és segíteni vágyásodat. A szavak elszállnak, a tettek azok, amik igazi szándékot mutatnak. Ne csak akkor legyél jó ember, ha az neked épp kényelmes, vagy amikor mások épp látják… Mondj igazat, tégy jót akkor is, ha azt mások nem is látják, nem is tudják, akkor is. Önmagadért legyél jó és jobb ember… hiszen ezáltal lesz a szíved bűntelen, tiszta és könnyű.
Véleményem szerint felüdülés ez a film a sok agyon ismételt görög-mitológiai történet után. Szórakoztató, látványos és érdekes film, és nekem nagy kedvencem. Csak ajánlani tudom mindazoknak, akiket érdekel az ókori Egyiptom mitológiája.
