Pollent és szenet találtak a Nílus deltájának egyes rétegeiben, a maradványok többek között egy 4200 éve, az egyiptomi Óbirodalom végén bekövetkezett hatalmas szárazságról árulkodnak.
„Az emberiség régóta küzd a klímaváltozás ellen” – szögezte le Christopher Bernhardt, a U.S. Geological Survey kutatója, a projekt egyik vezetője. „A többi kutatáshoz hasonlóan a mostani geológiailag is alátámasztja, hogy a társadalmak fejlődése néha elválaszthatatlan a klíma változékonyságával – legyen szó egy évtizedről vagy ezer évről” – fűzte hozzá.
„Még az ókori nagy piramisépítők is elbuktak, mivel nem tudtak választ adni a klímaváltozás jelentette kihívásokra. Ez a tanulmány azt bizonyítja, hogy a víz volt Egyiptom Achilles-sarka – ahogyan ma is az, a Földnek ugyanis hétmilliárd szomjas embert kell ellátnia” – fejtette ki Marcia McNutt, az USGS igazgatója.
A kutatók a Nílus-deltájából gyűjtöttek hétezer évestől kezdve egészen a modern időkig bezárólag pollen- és szénmintákat, hogy megtudják, milyen fizikai folyamatok mentek végbe az egyiptomi történelem során. A szakemberek arra voltak kíváncsiak, hogy a pollenek mennyire tükrözik a történelmi feljegyzésekben említett és régészeti leletek által tanúsított nagy ókori szárazságok nyomait. A szénmaradványok megvizsgálása azért volt fontos, mivel a száraz periódusokat gyakrak tűzvészek kísérték.
A Geology júliusi számában közölt tanulmányból kiderül, hogy hat- és háromezer évvel ezelőtt négy alkalommal csökkent a vizenyős területek pollenjeinek aránya, míg a széné nőtt. A négy közül kiemelkedik az a száraz periódus, amely 4200 éve tombolt, s amelynek komoly társadalmi következményei voltak. Az éhínség volt az egyik, ami az egyiptomi Óbirodalom sorsát megpecsételte, de a Közel-Kelet többi kultúrájának életére is nagy hatással volt.
A kutatás egy ötezer évvel ezelőtt történt szárazságra is rámutatott, amikor Alsó-és Felső-Egyiptomot egyesítették, Uruk (Irak) pedig összeomlott. A másikra háromezer évvel ezelőtt került sor a Mediterráneum keleti felén; ebben az időben bukott el az ugariti királyság, miközben Babilonban és a mai Szíria területén egyre-másra ütötték fel a fejüket az éhínségek.