Idén november elején ünnepeltük 102. évfordulóját Tutankhamon ókori egyiptomi fáraó sírjának felfedezésének. A sír megtalálása nem csak régészeti, egyiptológiai, hanem történelmi és turisztikai szempontok miatt is rendkívüli fontossággal bírt. Erről mesélek a ma (2024. 11. 20.) megrendezendő előadásomon is, mely Tutankhamonról fog szólni…
Tutankhamon sírjának felfedezése és jelentősége
Tutankhamon sírjának 1922-es felfedezése a modern régészet és egyiptológia történetének egyik legfontosabb eseménye. Howard Carter és csapata egy olyan sírt tárt fel, amely a 18. dinasztia kevéssé ismert fáraójának nyughelyét rejtette. Ez az esemény nemcsak a tudományos világot gyarapította rendkívüli mértékben, hanem a közvéleményt is lenyűgözte, elindítva egyfajta “egyiptománia” hullámot világszerte. Ebben az esszében a felfedezés történetét, régészeti jelentőségét, valamint az egyiptológiai, történelmi és turisztikai hatásait vizsgáljuk meg részletesen.
A felfedezés története
Howard Carter brit régész és Lord Carnarvon (George Herbert) pénzügyi támogatása révén hosszú évekig kutatott a Királyok Völgyében, Luxor közelében. A terület az Újbirodalom fáraóinak temetkezési helye volt, ahol számos sír már az ókorban kirablás áldozatává vált. Carter évekig tartó eredménytelen kutatása után, 1922 novemberében mégis rátalált a KV62 jelzésű sírra, amely érintetlenül vészelte át az évszázadokat.
A sír felfedezése egy apró lépcső megtalálásával kezdődött, amely a föld alatti kamrákhoz vezetett. A pecséteket megvizsgálva Carter felismerte, hogy a sír valószínűleg még nem került teljesen kifosztásra. 1922. november 06-án Carter és Carnarvon feltárta a sír előcsarnokát. Carter legendás mondata, amikor először bepillantott a kincsekkel teli helyiségbe, így hangzott: “Csodálatos dolgokat látok…”
A következő években Carter és csapata aprólékosan dolgozott a sír feltárásán, dokumentálásán és a leletek szállításán. A sír négy fő helyiségből állt: az előcsarnokból, a mellékkamrából, a sírkamrából és a kincsesházból. A sírkamra központi eleme Tutankhamon aranyszarkofágja volt, amelyben maga a fáraó mumifikált teste nyugodott.
Régészeti jelentőség
Tutankhamon sírja azért különleges, mert az Újbirodalomból származó királyi sírok közül ez az egyetlen, amely szinte érintetlen állapotban maradt fenn. A sír feltárása 5398 tárgyat hozott napvilágra, köztük bútorokat, fegyvereket, szobrokat, ékszereket és vallási tárgyakat. Ezek a leletek nemcsak a fáraó életmódját és státuszát tükrözték, hanem betekintést nyújtottak az egyiptomi művészet, kézművesség és vallás világába is.
Hálásak lehetünk a sorsnak azért, hogy egy Howard Carter fedezte fel Tutankhamon sírját… hiszen úttörő régészeti módszerei forradalmasították a régészeti feltárások szakmai elvárásait. A négyzehálós területfeltárás azóta alapvető követendő módszerré vált, ahogy a tárgyak megtalálásának rajzos, írásos dokumentálási módszerei is. Howard Carter olyan szintre emelte a valódi tudományos régészeti feltárási módszereket, amit előzőleg egyetlen királysír feltárásánál nem végeztek el így az britt és amerikai híres egyetemek hivatásos régészei. A leletek feltárása, konzerválása és előkészítése a múzeumi bemutatásra sok teljesen új módszer kidolgozását kívánta, hiszen előzőleg nem volt ennyi feltárt kincs és használati tárgy egyetlen sírban sem.
A leletek között kiemelkedik a híres arany halotti maszk, mely az ókori egyiptomi művészet egyik ikonikus darabjává vált. Az arany és a drágakövek felhasználása, valamint a maszk részletgazdag kidolgozása a korszak hihetetlen mesterségbeli tudását tükrözi. Az írásos emlékek és ábrázolások további információkkal szolgáltak Tutankhamon rövid, de eseménydús uralkodásáról, mely a Kr. e. 14. századra tehető.
Egyiptológiai és történelmi jelentőség
Tutankhamon fáraó az 1922-es felfedezés előtt kevéssé ismert történelmi alak volt. Fiatalon került trónra, és mindössze 9-10 éves lehetett, amikor fáraóvá koronázták. Rövid, körülbelül 9 évig tartó uralkodása során az országot főként tanácsadói, köztük Aj és Horemheb irányították. Legnagyobb politikai döntései közé tartozott, hogy visszatért az Amarna-kor előtti vallási hagyományokhoz, elhagyva Ekhnaton monoteista reformjait.
Bár Tutankhamon maga nem volt jelentős történelmi személyiség, sírjának felfedezése számos fontos kérdést vetett fel az ókori Egyiptom társadalmi és politikai életéről. A sírban talált tárgyak azt sugallták, hogy a fáraó halála váratlan lehetett, mivel a sír belső kialakítása és néhány tárgy minősége eltér a királyi temetkezési normáktól. Ez alátámasztotta azt az elméletet, hogy a sír eredetileg nem Tutankhamon számára készült, hanem sietve alakították ki a halála után.
A fáraó halálának körülményei máig vita tárgyát képezik. A modern orvosi vizsgálatok és CT-felvételek segítségével a kutatók megállapították, hogy a fáraó valószínűleg fiatalon, körülbelül 18-19 éves korában hunyt el, talán baleset vagy betegség következtében. A genetikai elemzések azt is feltárták, hogy Tutankhamon rokonházasságokból származott, ami növelhette genetikai betegségeinek esélyét.
Turisztikai és kulturális hatás
Tutankhamon sírjának felfedezése világszerte felkeltette az érdeklődést az ókori Egyiptom iránt. Az egyiptomi művészet és történelem a sír feltárása óta új szintre emelkedett a nemzetközi turizmusban. A Királyok Völgyében található sír mára az egyik leglátogatottabb helyszín Egyiptomban, hozzájárulva az ország gazdaságához.
A leletek egy részét számos múzeumban bemutatták, köztük a Kairói Egyiptomi Múzeumban, ahol a híres halotti maszk és más ikonikus tárgyak is megtekinthetők. Az idén októberben megnyitott Grand Múzeumba kerülnek majd bemutatásra a későbbiekben Tutankhamon sírjában talált tárgyak. A Grand Múzeumban külön e célra külön galériákat építettek, ahol a sírban talált tárgyak közül több, mint 3000-et fognak bemutatni. Sok tárgy először kerül a nagyközönség elé, hiszen előzőleg helyhiány miatt nem volt látható a Kairói Régészeti Múzeum kiállításán. Ezen kívül több országban is vándorkiállítás jelleggel bemutató kiállításokat rendeztek és rendeznek a jövőben is, melyek újabb generációknak adtak lehetőséget az egyiptomi történelem megismerésére. Magyarországon is eddig két alkalommal járt ez a kiállítás. remélhetőleg lesz még módunk újra látni a közeljövőben.
Az egyiptológia népszerűsége a 20. században jelentősen növekedett, részben a médiában és az irodalomban megjelenő “átok” legendájának köszönhetően. Lord Carnarvon halála a sír felfedezése után például számos találgatást váltott ki a “Tutankhamon átka” néven elhíresült babonával kapcsolatban, ami tovább növelte a sír körüli misztikumot.
Kihívások és fenntarthatóság
A sír népszerűsége azonban komoly kihívásokkal is jár. Az évtizedek óta tartó turistaforgalom jelentős károkat okozott a sír állapotában. Az emberi jelenlét által okozott páratartalom és hőmérséklet-változások veszélyeztetik a falakon lévő festményeket és a sír integritását. Az egyiptomi kormány és nemzetközi szervezetek ezért fenntartható turisztikai megoldásokat dolgoznak ki, például korlátozott belépési rendszereket és digitális másolatok létrehozását.
Összegzés
Tutankhamon sírjának felfedezése nemcsak régészeti szenzáció volt, hanem az egyiptológia tudományát is forradalmasította. Az esemény előtérbe hozta és népszerűvé tette az ókori Egyiptom kultúráját, történelmét és művészetét, miközben a turizmus és a popkultúra révén globális érdeklődést keltett az ország iránt. Bár a felfedezés óta eltelt évszázad során számos új információ látott napvilágot, a fáraó sírja további titkokat rejthet még, melyek felfedezésre várnak, hiszen a közelmúltban egy fel nem tárt teremre bukkantak a radaros átvilágítás során. Az ifjú fáraó, akit oly módszeresen igyekeztek kitörölni az ókori Egyiptom történelméből igazi revanst vett, hiszen épp azért maradt érintetlen a sírja, mert elfeledték… és így a modern korban a legismertebb ókori egyiptomi uralkodó lett, és neve valóban örökéletet nyert.
2024. november 20. – Egypt Forever – Kósa Ildikó idegenvezető