Ta-kai sztéléje.
Gipsszel fedett, fából készült, festett sztélé, melyen a Ház Asszonya, Ta-kai látható, aki a trónok ülő sólyomfejű istennek, Ré-Harakti-nak sólyomfejű istennek mutat be áldozatot.
Noferhaut sztéléje.
Noferhaut a medjai csapatok főnöke és az idegen országok felügyelője volt III. Thotmesz uralkodása alatt, az Újbirodalom 18. dinasztiája idején. A sztélé vörös homokkőből készült. A sztélé valószínűleg Thébából származik. Waldstein János gróf vásárolta meg 1869-ben Egyiptomban, majd 1870-ben a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Ez a sztélé ma már a budapesti Szépművészeti Múzeum egyiptomi gyűjteményében tekinthető meg. A sztélé felső részén egy szárnyas napkorong látható. Ez alatt Amun-Ra isten egy áldozóasztal előtt ül, kettős tollkoronát visel, kezében pedig az élet és az isteni erő szimbólumait tartja. A sztélé szövege szerint az istenség “életet és hatalmat ajándékoz” III. Thotmesz-nek. “A tökéletes isten, a két föld ura, Menkheperra, aki örökké él, mint Ra”. A sztélé alsó részén Noferhaut látható a tábla jobb oldalán. Karjait imádatra emeli fel, vállán számos állat – tyúk, gazella, hal – lóg egy botról. Az állatok felajánlások Amun istennek, melyek a mocsaras területek, a sivatagok és víz állatszimbólumai. Ezeket a területeket az egyiptomiak a káosz erőinek otthonának tekintettek. Noferhaut a medjai csapatok főnökeként és az idegen országok felügyelőjeként, ezeket a helyszíneket felügyelte, vagyis a “káosz területein” látta el feladatait. Noferhaut alakja elé írt szöveg egy himnusz Amun.
Mentuwoser intéző sztéléje (Középbirodalom kora kb. i.e. 1944)
Ez a téglalap alakú kőből készült sztélé, amit Mentuwoser nevű tisztviselőnek készült. Bal kezében egy összehajtogatott vászondarabot szorongatva ül a halotti lakomáján, biztosítva, hogy mindig kapjon ételáldozatokat, és hogy családja örökké tisztelje és emlékezzen rá. Mentuwoser jobbján a fia megidézi a szellemét. Lánya egy lótuszvirágot tart, apja pedig egy fedeles tál ételt és egy korsót kínál, amely alakjából ítélve sört tartalmazott.
Hogy az egyes felajánlott ételek jól láthatóak legyenek, a szobrász a képeket függőlegesen helyezte el az asztal tetején. A lakoma kerek és kúpos kenyérből, marhahúsból, kosárban lévő hagymából, lótuszvirágból és póréhagymából áll. Az alacsony domborművű faragás nagyon finomoman megmunkált. A szobrász szépen ábrázolta Mentuwoser izmait, valamint állkapcsának és arcának formáját. A süllyesztett domborművű hieroglif feliratok szerint I. Senwosret király uralkodása tizenhetedik évében ajándékozta a sztélét Mentuwosernek hűséges szolgálatai elismeréseként. Mentuwoser tetteit hosszasan ismertetik. Ő volt az intéző, a magtár tisztviselője és mindenféle háziállat felügyelője. Jó emberként írják le, aki gondoskodott a szegényekről és eltemette a halottakat. Valószínűleg Észak-Felső-Egyiptomból, Abüdoszból származik a sztélé, és jelenleg a Metropolitan Múzeumban látható.
Ez egy igen érdekes sztélé, mert egy olyan istenséget mutat, aki máshonnan nem ismerünk. Ez egy kicsit titokzatos, persze jó értelemben… különösen ha szereted az oroszlánokat.
Ez a sztélé az abydosi nekropoliszból került elő és a harmadik átmeneti korban készült, egy olyan nő számára készült, akinek a nevét sajnos már nem lehet biztosan kiolvasni a feliratokból. A sztélé a tulajdonosát ábrázolja lánya, Aset-tanefret kíséretében; mindketten hosszú átlátszó köntöst viselnek, ami csak körvonalakban jelenik meg. Az anya jobb kezében egy ivóvázát tart. A feje tetején lévő sértetlen parfümkúpból egy lótuszvirág emelkedik ki. A hölgyek felajánlást/ áldozatot adnak az oroszlánfejű Nut-Mestjet nevű istennőnek. A lótuszvirág alakú asztalon elhelyezett felajánlások ételből és egy nagy csokor lótuszból állnak. A tulajdonos imádatát mutatja az oroszlánfejű istennő felé, akit nagy napkoronggal és ureusz kígyóval ábrázolnak, ahogy Szekhmet istennőt szokták; de a felirat szerint az istenséget Henut-Mestjetnek hívják. Más forrásból nem ismert az istennő néve.
Aafenmut Sztéléje
Aafenmut, aki a kincstár írnoka, tömjént kínál az ülő napistennek, Re-Harakhtynak, akit a sztélén sólyomfejű múmiaként ábrázolnak. Aafenmut fesztiválruhát visel, vagyis redőzött, áttetsző köntöst, széles gallért és karkötőt visel. A fején egy illatos viaszkúp és egy lótuszbimbó. A két figura között kenyérrel, gyümölccsel és virágokkal megrakott áldozati asztal található.
Inamennayefnebu sztéléje
Ez az egyike annak a négy sztélének, melyet a 22. dinasztia második felében élt Saiah családjának kápolnájának közelében találtak. Az eredeti sír a 11. dinasztia idejéből származik, több mint egy évezreddel korábban. Ám a kápolnát Saiah családja használta sokkal későbbi korban. Valamennyi sztélé fából készült, zöld, piros, sárga és feketére festve fehér gesso alapra.
Inamennayefnebu (aki Saiah fia volt) Amun szolgálatában álló alacsony beosztású tisztviselő volt. A sztélén Inamennnayefnebu Re-Harakhty szobra előtt áll, és imádattal felemeli a karját. A két figura között áldozati asztal áll. Inamennayefnebu sztéléjének stílusa kevésbé elegáns, a színeket tömör tömbökbe festették vastag fekete körvonalakon belül. A tulajdonos redőzött, átlátszó fesztiválköntösbe öltözött alakja viszonylag széles és súlyos, ennek az időszaknak a közös vonása.
Taperet sztéléje
A képen Lady Taperet fa sztéléjét láthatjuk (kb. i.e. 740, XXII-XXIII. dinasztia).
Lady Taperet imádattal emeli fel a kezét Ré-Harakhti napisten előtt. Ré-Harakhti (sólyomfejjel és kék bőrrel ábrázolva) a Napkorongot viseli a fején, ami áldást adó lótuszvirág-szerű napsugarait szétteríti Lady Taperet arcán. Középen az oltár különféle felajánlásokkal van teli, mely ajándékokkal Lady Taperet a napistent óhajtja megajándékozni. A sztélé tetején a Napkorongot láthatjuk Urausz kobrákkal, ankh-okkal, és védelmező, gyógyító szem szimbólumokkal.
Szisztrumot tartó nő
A sírfalról készült töredékes festményen látható nőnek hosszú, telt hajú parókája van, melyet egy virágos fejpánt tart a helyén, tetején pedig kenőcskúp van, mely a parókákra helyezett illatosított anyag, amely olvadás közben illatos aromát áraszt. A fejpánt elejét lótuszvirág díszíti. Egy csörgőt tart a kezében, melyet szitrumnak neveznek, és a nők gyakran játszottak a templomi szertartások során. A felirat maradványai arra utalnak, hogy Ámen isten templombotjával szolgálhatott. (i.e. 1250 és körülbelül 1200 között, Újbirodalom kora)
Ramose királyi írnok sztéléje
ez a sztélé Thébából került a stockholmi Medelhavsmuseetbe…
A felső regiszterben Ermouthi (Rnnwtt) istennő szent uraeusz formájában jelenik meg, tehénszarvú napkorongot visel. Szemben láthatjuk Thot-ot a Holdistent, íbiszfejjel, Hold-koronggal és írnokpalettával. Az alsó regiszterben, Ramose térdel és imádattal felemelt kezekkel II. Ramszesz király kartusai előtt. (kb. i.e. 1279–1213, XIX. dinasztia)
