Az Ebers-papirusz
Ókori egyiptomi gyógynövényismeretről íródott papirusz, mely ötvözi a gyógynövények ismertetését és a varázslatokat. Az ókori Egyiptom legrégebbi és legfontosabb orvosi papiruszai közé tartozik.
Hieratikus írással íródott, és az ókori egyiptomi orvoslás legkiterjedtebb és legjobban megőrzött feljegyzése. Az Újbirodalom idejére, a 18. dinasztia idejére datálható, i.e. 1500 körül. Jelenleg a lipcsei egyetemi könyvtárban található.
A papirusz egy olyan jelenetet mutat be, mikor a Ba lélek elhagyja a sírt. A temetési papirusz a szív mérlegelését mutatja be Ozirisz udvarában. Maiherpri sírjából (KV36).
Újbirodalom, a 18. dinasztia közepe, III. Thutmosz uralkodása, kb. Kr.e. 1459-1425. A Királyok Völgye
A híres Rhind matematikai papirusz, az ókori egyiptomi egyik leghíresebb matematikai papirusza, mely korban megelőzi Pitagorasznak tulajdonított számhármasok és a háromszög oldalhosszúságaival foglalkozó tételeit.
Második átmeneti kor, 15. dinasztia, kb. Kr.e. 1550.
Tenetshedkhons Amduat papírusza. (21. dinasztia, i.e. 1069-945) Az Amduat, akárcsak a Halottak könyve, egyike a számos túlvilági “útikönyvnek”, melyek célja, hogy segítsék az elhunytakat az alvilágban tett veszélyes utazásuk során. Sok más temetkezési szöveghez hasonlóan az Amduat könyvét eredetileg csak a király használhatta, de a 21. dinasztia idejére, már az elit is átvette a halotti szöveg használatát. Ennek a példánynak a tulajdonosa Tenetshedkhons, “Ámon házának”, vagyis Ámon isten templomának papnője volt.
Tiye, aki a harmadik átmeneti korban Amun-Re isten kultuszának énekesnője volt, megrendelte ezt a papiruszt a temetésére, mivel úgy vélte, hogy a benne foglaltak segítenek neki a túlvilágra való átmenetben. Olyan stílust választott, amely kevés szöveget tartalmaz; ehelyett papiruszán összetett mitológiai elképzeléseket sűrít rövidített jelenetekbe. A jobb oldali kép Tiye-t mutatja, amint Ozirisz, az alvilág (Duat) főistene előtt áll. Jobbra középen szintén Tiye látható, ahogy egy kos alakú napistent imád, balra középen pedig egy áldozati asztal fölött áll, kezében egy tálca kenőcsös edénnyel, amely nyilvánvalóan a bal oldalon ábrázolt Duat különböző lakói felé irányul.
Ez a színes papiruszt Gautsoshen papírusza. A tekercs három jelenetet tartalmaz, melyek a Duatot, vagyis az alvilágot ábrázolják, ahová Gautsoshen szelleme “utazott”, a halála után. Jobb oldalon Gautsoshen találkozását látjuk Ozirisz-szel, az alvilág királyával. Tőle balra Szelket istennő látható. Ő a múmiákat védő négy istennő egyike. Középen a nap leszáll a Duatba. A jelenet többi figurája az alvilág lakói; az ikeroroszlánok azt a két horizontot képviselik, melyben a nap lenyugszik és felkél. Felettük a túlvilág kapuit látjuk és a kapukat örző démonokat.
Ez a papirusz Tjanefer nevű thébai papé volt. Wadjet istent ábrázolja, amint szárnyait védelmezően az elhunyt felé nyújtja.
Wadjet szárnyai a napistennel, Re-vel való kapcsolatát jelzik, és gyakran ábrázolták (szárnyak nélkül) a napisten köré tekeredve, hogy védelmet nyújtson.
A papiruszon Hathor istennő is látható szent tehén alakjában, amint Tjanefer karját nyalogatja, hogy az áldását adja. Jobbra a napisten Re egyik alakja látható, a szkarabeusz Khepri, vagyis a hajnalban felbukkanó nap formájában.
Herytubekhet halotti papirusza (XXI. dinasztia, i. e. 1070-945 körül)
A papírusz egy nagyon híres mitológiai jelenetet ábrázol. A képen Széth-et láthatjuk, aki Ré-Harakhti szent napbárkájának orrában áll, és egy hatalmas lándzsájával visszaveri az átkozott Apofisz istenség (hatalmas kígyóként ábrázolva) támadását. Apófisz a káosz ősi démona, az istenek és a világunk ellensége. Ré-Harakhti napisten a szent bárka közepén trónol; mögötte múmiaként ábrázolva láthatjuk Hórusz és Thot isteneket, valamint egy “Udjat”-szemet.
Egy szép jelenet Nodjemet királynő papiruszából. Nodjemet Herihor-nak, Amun főpapjának felesége volt. Herihor i. e. 1080 körül magához ragadta a hatalmat és Felső-Egyiptom királya lett a XX. dinasztia végén. Ez az egyiptomi hanyatlás és politikai instabilitás időszaka volt. Herihor még főpapként elhíresült arról is, hogy szisztematikusan fosztatta ki a Királyok Völgyében nyugvó előző uralkodók sírjait, hogy az ott elhelyezett kincsek megszerzésével vagyoni pozícióját erősítse.
A papiruszon látható jeleneten Herihor és Nodjemet felemelt karral állnak, és imádják a sólyomfejű napistent, Ré-Harakhti-t (nincs ábrázolva).
Ez a papirusz jelenleg a londoni British Museumban található.
Jelenet a Herytubekhet “A Nap megjelenése” könyvéből:
Herytubekhet (aki a fején parfümkúpot visel) imádattal emeli fel a kezét Ptah-Sokar-Osiris (sólyomfejű) istenség előtt; mögötte egy istennő (valószínűleg Ízisz), aki tehénszarvú napkorongot visel. Középen négy oltár (szőlőlevéllel), amik egy asztalt támasztanak különféle felajánlásokkal.
Heritubekhet, aki „a ház asszonya”, „Amon-Rének, az istenek királyának énekesnője”, „Amon háremének felügyelője”, „Mut második prófétája a Születés Házában”, „az Asheru asszonya”; “Ízisz-em-kheb”, vagyis “Amon főpapjának felesége”.
Herytubekhet II. Pinedjem idejében (kb. i. e. 990-969) Amon főpapjának unokája volt. (XXI. dinasztia, kb. ie 1070–945). Most a Kairói Múzeumban látható.
………………..