Abydos és Dendera…
Folytassuk beszámolónkat a tavaszi egyiptomi körutazásunkról… mégpedig a Denderai kirándulásunkkal…
Mint már többször meséltem nektek, a denderai templom az én kedvenc templomom. Hathor istennő temploma kb. 55 km-re van Luxortól északi irányban, Qena vásosától kb. 5 km-re.
Hathor a szépség, a nőiesség, a szerelem, a női energiák, a szexualitás, az érzékiség, a termékenység, a zene, a tánc, a művészetek istennője. Hathorhoz egyéb tulajdonságok is társultak: ő lett Nekhmet-aui, „aki elűzi a gonoszt”, illetve „aki visszajuttatja az ellopott javakat”…
A legősibb istenek egyike, kultusza a predinasztikus kor előttre nyúlik vissza, így pontosan nem deríthető ki, honnan ered. Leggyakrabban tehénistennőként tehén alakban, vagy nőként csodaszép arccal és tehén fülekkel, vagy nőként ábrázolják, fején kifele görbülő tehénszarvakkal, melyek közt a napkorong ragyog. Időnként más istennőkkel olvadt egybe a kultusza… az idők kezdetén egybeolvadt Bat istennővel majd a Középbirodalom idejében időnként összekapcsolták Szekhmettel, és későbbiekben Ízisszel vagy Basztettel…
Hathor apja Ré a napisten. Férje az edfui Hórusz isten, az ég ura, és Egyiptom uralkodója. Az ő szerelmük elsöprő erejű, ragaszkodással teli, misztikusan titokzatos volt, úgy emlegették hogy az övék a tökéletes szerelem. Hathor és Hórusz gyermeke Ihy, aki a zene, a kenyér, a sör, a koporsók és a ” halottak könyve ” isteneként szerepel.
Hathor egyiptomi nevét általában “Hórusz háza”-nak fordítják, de úgy is fordítható, hogy “az én házam az ég”. És ez bizonyára így is volt, hiszen Hathor az „ég úrnője” és „a csillagok úrnője” jelzőket is birtokolta. És a denderai templomából származó szövegek azt mondják Hathorról, hogy “sugarai az egész földet megvilágítják”… és valóban ezt több helyen ábrázolják is.
Hathor sokezer év alatt se veszített a népszerűségéből. Az előkelők és a köznép egyaránt tisztelte az istennőt. Az istennő a halandók mindennapos életében is fontossággal bírt, hiszen az istennő papnői gyógyították a nőket és segédkeztek a szüléseknél. De a sírokban is gyakran ábrázolták az istennőt, mint a „Nyugat úrnője”, aki köszönti a túlvilágon az odaérkező lelkeket.
A most Denderában látható templom a Ptolemaioszok korából való, de a Nílus nyugati partján elhelyezkedő Denderában az ősidők óta állt templom Hathor istennő dicsőségére. Feljegyzések vannak arról, hogy a Nagy Piramis építtetője Hufu fáraó küldött ajándékokat a templomnak.
A bajram-ünnepek idején látogattuk meg a templomot. Egyiptomban ilyenkor a családok szívesen látogatják meg a települések történelmi helyszíneit, így nagyon sok családdal találkoztunk a templomkörzetben.
Mikor megérkeztünk egy kedves ismerős várt bennünket, aki a kedvünkért kinyitotta az templom főépülete mögött álló Ízisz istennőnek szentelt kápolnát, ami a legtöbbször zárva és az idejátogatók nem láthatják. Érdekes élmény volt, hogy egy helyi fiatal hölgy mikor meglátta, hogy bemegyünk a kápolnába, megkért bennünket, hogy hadd csatlakozhasson hozzánk… A fiatal hölgy mutatta, hogy sajnos nincs gyermeke, és azért jött be velünk be Ízisz kápolnájába, hogy az istennő segítségét és közbejárását kérje. Megható volt látni, hogy a régi világ nem múlt el nyomtalanul. Ott van az mindenütt.
A denderai templomot azonnal felismerni a jellegzetes oszlopfőiről, melyeket Hathor-fejek díszítenek. A templom csak részlegesen maradt fenn, hiszen első és második pülonjai, első udvara és az oszlopos udvara is hiányozik. Megmaradt a templom a hüposztil csarnok, a legnagyobb gyönyörűségünkre. A templom nőgyógyítással és (ezzel is utalva Hathor kapcsolatára az éggel) csillagászattal foglalkozott. Egy híres papnői beavatótemplom volt. Kleopátra királynő nagyon kedvelte ezt a templomot, hiszen több helyen is megjeleníttette magát a falakra faragva.
A templomba lépve először a csodálatosan szép első oszlopos csarnokba léptünk. Az oszlopos csarnok az istennő drágaköveinek színeiben pompázik… kék és sötétkék, vagyis a türkíz és a lápisz lazuli kövek színeiben. Ptolemaiosz kornak megfelelően mindenhol írások és képek díszítik a templom falait, mindenhol csillagászati információkat, csillagképábrázolásokat láthatunk.
A mennyezeten asztrológiai és asztronómiai információkat és képeket láthatunk. Abban a korban még nem vált külön ez a két csillagászati tudomány. A csarnok jobb és bal oldali szélén Nut istennő fekszik… teste alatt a zodiákus jegyekkel. A bal oldalon ebben az égi jelenetben Hathor istennő is megjelenik, aki a nap éltető sugarait áldásként szórja ránk. Hasonló jelenetet láthatunk az egyik oldalszentélyben, ahol az ég istennője mellett Hathor istennő áldásthozó napsugarait szintén megcsodálhatjuk a szentély mennyezetén.
Az emeletre egy kanyargós lépcsőházon keresztül juthatunk fel. Élvezetes látvány, ahogy a lépcsőkön felfelé bandukolva a falakra faragva papok sora kísér bennünket. A z első emeleten több csarnok található. Az egyikben Ozírisz halála, balzsamozása, Hórusz fogantatása jelenetek láthatóak. A másik terem mennyezetén a híres denderai zodiákus látható… ami egyszerre csillagtérkép és naptár.
A denderai zodiákus egy igen különleges dombormű…Az eredeti példány a párizsi Louvre-ban található, itt a templomban egy másolat látható. A zodiákus a 12 zodiákusjegy ábrázolásával megmutatja a precíziós kör 25920 évét. Ez az időszak az, amíg földünk precíziós dőlésszöge egy teljes fordulatot tesz. Ezoterikus körökben ezt az időszakot a Nagy Napévnek szokás nevezni. A Nagy Napév a Föld életében egy-egy hatalmas ciklust fejez ki. Amint a Nap a precessziós úton sorra áthalad az állatöv csillagképein, hatásait a csillagképek hatásszögével egyesíti, más- és másképpen módosult sugárzással befolyásolja a földi életet. A precessziós Nap útját a régi bölcsek világkorszakokkal hozták kapcsolatba.
Egy nagyon látványos, hosszú és egyenes lépcsős folyosón térhetünk vissza a templom földszinti termeibe. Ezen a folyosón is papok serege kísér bennünket. A csoporttagok kíváncsisága kielégíthetetlen volt, így mindenki bejárta az összes termet, folyosót. A csapattagok leereszkedtek a Kincstárba, ahol a szertatáskellékeket őrizték. Ebben a teremben egy nagyon látványos és híres jelenetsor látható, amiről azt feltételezik, hogy egy elektromos világítótestet, vagyis egy villanykörtét ábrázol. A templomban ez az ábra sok helyen megtalálható, nem csak itt… több belső terem falán és a szülőkápolna falain is látható ez az ábrázolás. Valóban érdekes elgondolás, hogy akár egy technikai berendezés is lehet ez a dolog.
Amíg a csoport tagjai a Kincstárban időztek, én felmásztam az egyik titkos kamrába… Ide is úgy kell bekúszni, ahogy a Kincstárba vezető átjárón is csak erőteljesen meghajolva, (magasabbak csak négykézlábra ereszkedve) lehet bemenni. A titkos kamra csodaszép volt… igyekeztem a rövid idő alatt képeket és videót is készíteni. Hathor istennő arca figyelt mindenütt. Igazán bensőséges a hangulata ennek a kis teremnek. Szó szerint azt lehet érezni, mintha személyes találkozónk lehetne itt az istennővel ebben a kicsi, eldugott, titkos szobában. És azt gondolom, ez így is van…
Jó volt látni, hogy a csoport tagjai épp úgy lelkesednek ezért a helyért, ahogy én is. Mindenkit lenyűgözött a templom szépsége, összetettsége, spirituális hangulata…
A legvégén néztük meg a templomkörzet főbejáratához közeli Mammiszi-t, vagyis a szülőkápolnát. Szeretem ezt a csarnokot, mert igen érdekes, nagyon spirituális élményem és emlékem kapcsolódik ehhez a helyszínhez. Az istenek születésével vannak díszítve a terem belső falai, vagyis az az épület, az isteni születés mítoszának építészeti „leképezése” valójában.
A nagy templomokban mindig voltak speciális szentélyek melyek az istenek és az uralkodó kapcsolatának/szövetségének megújhodását szolgálták az itt végzett ceremóniák segítségével. Az idők kezdetétől minden dinasztia (beleértve a római császárokat is) törekedett ennek az isteni kapcsolatnak a rendszeres megújítására az ország nagy szentélyeiben. A késői időszak végétől ezek az épületek voltak azok, amik kifejezetten a királyi hatalom megújhodását elősegítő ceremóniák helyszíneként épültek. A Mammiszi oldalfalán Trajánusz császár Hathornak tiszteletére mutatja be az áldozatot. Az itt látható képsorok Egyiptom legszebb falfestményei közé tartoznak. A Mammiszi-t Hathornak és gyermekének, Ihynek szentelték. Az oszlopfők feletti abakuszon Bész isten, mint a születés védőistene látható.
A templom udvarán érdekes szobrok, oszlopfők és egyéb töredékek vannak elhelyezve. Érdemes ezeket is megnézni, mert nagyon szépségesek.
Az udvarban a Mammiszi mellett egy keresztény templomnak és kórháznak a romjai láthatóak a bizánci korból. Érdekes, hogy a templom gyógyítói feladatait a keresztény időszakban is folytatták, ez is mutatja, hogy a valós értékek/feladatok/funciók megmaradnak, még ha az idők változnak, akkor is.
Nagyon szeretem ezt a templomot. Fontos számomra, hogy az utazásaink során a velem együtt utazók ebben a templomban megismerjék Hathor istennőt és az általa képviselt női erőket, szimbólumokat, szellemiséget. Minden alkalom igazi élmény, mikor ebbe a templomba megyek. Megmosolyoghattok nyugodtan, de én itt Denderában érzem azt, hogy ez a templom „az én templomom” és Hathor istennő az “én istennőm”… Számomra ezek a látogatások különleges bensőséges hangulattal bírnak, mert mindig is úgy gondoltam, hogy ilyenkor tisztelgek az istennő előtt. Természetesen most sem maradt el a virág, amit ajándékba hoztunk az istennőnek. Számomra ez egy rituálé, amit minden alkalommal megteszek ebben a templomban.
A csoport tagjainak élménybeszámolóiból pontosan tudom, hogy utazásunk egyik csúcspontjának tekintik ennek a templomnak a megtekintését. Nagy öröm számomra, ha sikerül Egyiptom helyszíneit úgy bemutatni, hogy az meghatározó pozitív élményt adjon azoknak, akik együtt utaznak velünk.
Következő napunkon Luxor nagy templomait jártuk be… a Karnak Templomot és a Luxor Templomot, valamit sétáltunk a Szfinxekkel szegélyezett szakrális templomi úton, ahol az Opet-ünnepségek zajlottak.
Folyt. köv.: a luxori keleti-parti élménybeszámoló…
