Mereruka ókori egyiptomi vezír volt a VI. dinasztia idején, Teti uralkodása alatt. Főként díszes sírjáról ismert, mely a szakkarai nem királyi sírok közül a legnagyobb és legszebb.
Mereruka ókori egyiptomi vezír volt a VI. dinasztia idején, Teti uralkodása alatt. Főként díszes sírjáról ismert, mely a szakkarai nem királyi sírok közül a legnagyobb és legszebb. Több magas rangja is volt, elsősorban ő viselte a vezíri címet, ami egyfajta „miniszterelnöki” pozíciónak felelt meg, vagyis a király után a második legmagasabb rang volt. Emellett ő volt „a kincstár elöljárója”, a „Teti piramisa papjainak felügyelője”, „a palota kormányzója”, a „fő felolvasópap”, „a királyi dokumentumok írnokainak felügyelője” és „a király minden munkálatainak felügyelője” is. Utóbbi azt jelentette, hogy a királyi piramis építésze volt. Egyik címe arra utal, hogy orvosként is tevékenykedett.
A fáraói civilizáció legelején megjelenő temetkezési felépítmény, melyet arab nevén “masztaba” néven ismerünk, alapvetően egy vagy több helységből álló épület volt. Általában csonka piramis formájára emlékeztet, és szimbolikus megidézése az eredeti halomnak, az első földnek, mely a teremtés hajnalán emelkedett ki az ősmocsárból. A VI. dinasztia idején a masztabák fényűző családi temetkezési kápolnák voltak, egyfajta kapocsként az élők és a holtak világa között.
Annak ellenére, hogy a masztaba külső formája nem változott radikálisan az Óbirodalom idején, a belső terek esetében nem ez történt. A sírok egyéni ízlésnek és igényeknek megfelelően méretükben és belső díszítettségükben eltérők lettek. A díszítések sokfélesége a valóságban történelmi, biológiai, szociális korrajzként is felfoghatók.
Mereruka masztaba a szakkarai nekropolisz északkeleti szektorában található, nem messze a fennsík szélétől, közvetlenül a 6. dinasztia első fáraója, Teti piramisától északra. Ebben az időszakban a fáraók ereje hanyatlott, amint azt piramisaik viszonylag kis méretében és rossz felépítésében is láthatjuk. A nagy arisztokrata családok növekvő hatalma azonban megmutatkozott masztabáik méretében és díszítésének minőségében. Különös jelentőségű két egymás mellett elhelyezkedő masztaba, Mereruka vezíré és Kagemni-é (elődje).
Annak ellenére, hogy a Kagemni masztabát az 1800-as évek közepétől ismerték, Mererukáé ismeretlen maradt egészen addig, amíg J. de Morgan, a Régiségügyi Hivatal akkori főigazgatója fel nem fedezte 1893 júliusában. A Hivatal felépítette a masztaba falait, lefedte, és megnyitotta a nagyközönség előtt. 1912-re azonban ismét meg kellett szabadítani a sok homoktól, amit befújt a sivatagi szél.
A masztaba első komoly publikációja Prentice Duell-től csak 1936-ban jelent meg, bár egy meglehetősen rövid összefoglalót Georges Daressy mintegy 40 évvel korábban írt már erről a masztabáról.
Mereruka, “szép” (vagy választott) neve Meri mint minden magas rangú tisztviselőnek, több tucat címet tulajdonítottak neki, melyek közül néhány persze csak tiszteletbeli cím volt, de néhány olyan címe is volt melyet ténylegesen betöltött. Ezek közül a legfontosabb tisztsége a vezír rang volt, ami mutatja, hogy közvetlenül a fáraó mellett dolgozott és volt az uralkodó jobbkeze. A masztabán belül sehol nincs átfogó lista.
Mereruka rangja a “Felső- és Alsó-Egyiptom királyának (Teti) vezíre”, mely hivatal az állam második leghatalmasabb emberévé tette, mint miniszterelnök és a legfelsőbb bíróság elnöke.
Egyéb címei között a következők találhatók:
• A Teti piramisához fűződő papok felügyelője
• A palota kormányzója
• Az isteni könyvek írnoka
• A királyi iratírók felügyelője
• Főlektor-pap
• A levéltár írástudóinak igazgatója
• A levéltár összes munkájának igazgatója király (azaz közmunkaügyi miniszter és esetleg építész)
Mereruka sírja valójában családi sírbolt, melyben osztozik közvetlen családtagjaival.
– Nedjetempet, Mereruka anyja. A király „rokonának” vagy „ismerősének” nevezik. Neve háromszor szerepel Mereruka masztabájában.
– Watet-khet-hor Seshseshet Mereruka felesége. Adminisztratív tisztségeket nem töltött be, de vallási címet viselt. Ő volt “a király legidősebb lánya”, vagyis Mereruka Teti fáraó veje volt.
– Meryteti, „Mereruka és Watetkhethor legidősebb fiaként” és – némileg ellentmondásosan – „a király legidősebb fiaként” jelölik meg a sírfeliratok. Neve, Meryteti azt jelenti, hogy “Teti szeretettje”, utalva az uralkodóra. Öröklése révén apja után számos címet viselt, de emellett a “Pepi piramishoz kötődő papok felügyelője” (Teti király utódja) címeket is viselte.
– Meriteti első felesége, Nebet-Meryteti is helyet kapott a komplexumban.
– Pepyankh, Mereruka másik fia. Elbitorolta Meryteti hozzáépítését apja masztabájához, és eltávolította több helyről fivére nevét, de később helyreállították ezeket a feliratokat.
– Menkeuré öt másik fia, akiknek a neve Memi, Khenti, Apref, Khenu és Nefer, szerepel a különböző kamrák falán ábrázolt vagy említett személyek között. Memit, mint Merytetit, “legidősebb fiának” nevezték (kétségtelenül egy korábbi feleségétől). Felmerült, hogy Memi és Pepyankh ugyanaz a személy lehetett; miután Pepyankh-ra változtatta a nevét.
– Menerukának van egy lánya is, Ibnebu, akinek az anyja Watetkhethor volt, tehát Meryteti nővére volt. Csak egyszer van ábrázolva a masztabában, az sírépítmény Watetkhethor részére készített kamrában. Bár teljesen kifejlett nőként mutatják be, nyilvánvalóan fiatal, mert haja koronggal díszített copfban van.
– Ihy, Mereruka bátyja többször is látható a sírfeliratokban, de legemlékezetesebb jelenetben egy papiruszhajóban ülve.
A falakon nem kevesebb, mint száz másik személy, papok, kisebb tisztviselők és szolgák is láthatók, többségükben róluk nincs a személyüket azonosító szöveg.
2023. 03. 15. Kósa Ildikó – Egypt Forever