Barquq szultán mecsete Kairó óvárosában van. Al-Zahir Barquq szultán rendelte el az épület felépítését 1384-ben. A mecset és medresze felavatására két évvel később, 1386-ban került sor. Ez a mecset az al-Muizz utca közepén fekszik, mely a világ egyik legnagyobb mameluk építészeti örökségi helyszíne.

Barquq szultán mecsete és medreszéje vallási és oktatási feladatokat látott el: medresze (iskola), a négy iszlám jogi iskolát tanította. Az épület belsejében található kupolás mauzóleum a szultán apjának, valamint néhány feleségének és gyermekének temetkezési helyeként szolgál.

Az épület számos remek építészeti díszítő elemmel rendelkezik. Egy nyitott udvarból és négy iwanból áll, valamint egy márvány mihrábból, egy fából készült szószékkel. A létesítményt, tanulószobákkal, konyhával, fürdőszobával is ellátták az épületben tanulók kiszolgálására. Az épület homlokzatán egy minaret és egy kupola áll, melyeket a Régiségek Védőbizottsága restaurált 1892-ben.

A legtöbb mameluk mecsethez hasonlóan Barquq vallási komplexuma is több funkciót töltött be egyszerre. Az alapító okirat szerint a komplexum egy mecsetből, egy medreszéből, (ami egy iskola volt 125 diák számára), és egy khanqah-ból (egy kolostor jellegű intézmény a szúfik számára) állt. Az általános dizájn és díszítés hasonlít Hasszán Szultán mecsetjére. Az épülethez tartozik egy mauzóleum is, melynek kupolája az utcáról is jól látható. A mauzóleumban Barquq szultán az apját, feleségeit és gyermekeit temettette el. Barquq szultán később egy új mauzóleumot építtetett saját maga részére Kairó északi temetőjében, ahol a szultán halála után fia, Faraj helyezte örök nyugalomra apja testét.

A komplexum külső homlokzatát gondosan tervezték meg, hogy illeszkedjék Kairó óváros ezen utcájának egyéb jelentős műemlékeihez. Az épület távolabbi, északi sarkában található a minaret. A déli sarokban található bejárati portál vízszintesen és függőlegesen is kinyúlik a környező homlokzatokból (pishtaq néven ismert építészeti jellemző). Egy alapozási felirat fut végig a fal felső részén, míg egy másik korán-felirat látható az alsó szinten, az ajtónyílás körül. A korán-felirat díszes és szokatlan stílusú kalligrafikákat tartalmaz, melyben a felső betűsorok virágszerű csomókká egyesülnek. A külső fal mentén látható két kerek ablak a medresze és a mauzóleum mihrabjainak felelnek meg.

A bejárati portál kőboltozat-szerű díszítése nagyon látványos. Ez alatt egy nagy, berakásos díszítésű márványtábla található, hasonló a Hassan Szultán Mecset előcsarnokában találhatóhoz, és valószínűleg Szíriából hozták. A bejárat bronzajtói finoman díszítettek, 18 és 12 ágú csillagokra épülő geometrikus mintákkal.

A bejárati előcsarnokot (hasonlóan a Hassan Szultán Mecsethez) több boltozat díszíti. Innen egy átjáró vezet a négy iwan által közrefogott központi téglalap alakú udvarra, mely a korabeli monumentális medreszek jellemzője volt. A falakat váltakozó színű kő berakássok díszítik. Az udvar közepén található a szabili (kút/szökőkút), amivel később egészítették ki a mecsetet. A keleti oldalon lévő iwant (az ima iránya felé), a mameluk építészet legnagyobb fatetője fedi, és a komplexum fő szentélyét vagy imatermét takarja. Az épület másik három iwan-ját kőboltozatok fedik. A fő imaterem bazilika stílusú alaprajzú, hasonló a Qalawun-komplexum mecseteiben találhatókhoz. A gazdagon festett és faragott famennyezete az emlékmű kiemelkedő jellemzője. Mind a padló, mind a kiblafal (az ima irányát jelző fal) márványmozaikokkal és lambériákkal díszítették. Ritka és szokatlan részlet a mihrab alakú márványmozaikok, melyek a padlót szegélyezik a kibla falának lábánál. Magát a fő mihrábot tarka márványmozaik borítja, és négy díszoszlop szegélyezi (ez is hasonló a Hassan Szultán Mecset mihrábjához).

A komplexum ablakai a szokásos stukkókeretes kialakítással épültek és színes üvegezésűek, és a mihrabok felett pedig kerek alakúak. Az épület hátsó részén (a nyugati oldalon) voltak kialakítva a medresszében tanuló diákok szálláshelyei.

Az imaterem északi oldalán lett kialakítva, a fallal elválasztott kupola alatti mauzóleumkamra. Maga a kupola eredetileg fából készült, majd 1893-ban téglából rekonstruálták. A kerek kupola és az alatta lévő négyzet alakú kamrát, az imaterem mennyezetéhez hasonló boltozatok díszítik. A mihrab és a kibla fal itt is márvány díszítéssel rendelkezik, hasonlóan az imaterem kibla falához. A mecset mihrábját úgy tervezték, hogy az oldalsó ablakok elég szélesek legyenek ahhoz, hogy a korán-felolvasók beülhessenek, ahonnan kint az utcán haladók hallhatják őket. Mint fentebb említettük, magát Barquq-ot végül nem itt temették el.

Az eredeti kupola ólommal borított fából épült. A kupolát 1893-ban tégla felhasználásával rekonstruálták. A mecsetet sajnos többször is megrongálták az elmúlt évszázadokban. 2013 decemberében a mecset ajtajának díszeinek nagy részét ellopták.

2014-ben a bostoni Szépművészeti Múzeum kísérleteket tett az épület különleges fa ajtajának helyreállítására. Céljuk volt mameluk stílusra jellemző bonyolult famunka restaurálása és tanulmányozása is egyben. A tanulmányozás során az ajtókeretről, és az ajtólapról kiderült, hogy aleppói fenyőből készültek, és ébenfával és elefántcsonttal voltak díszítve. Az egyéb berakások zöld és piros színezésűek voltak. Az elemzések kiderítették, hogy a piros berakások méhviasz és hematit kombinációjából, a zöldek pedig rézsókból álltak. Használták a Carbon-14 kormeghatározást is, ami megállapította, hogy az ajtó keretének és ajtólapjának használt fa anyagok minden eleme a 14. és 15. századból származik.

Pontszám
Kattints a post értékeléséhez!
[Összesen: 2 Átlag: 4.5]