A hívőknek 30 napos böjtöt kell tartaniuk, amitől a test és a lélek megtisztulását várják. Napkeltétől napnyugtáig tartózkodniuk kell az evéstől, ivástól, dohányzástól, a nemi kapcsolattól, kerülniük kell a dühöt, az erőszakot, az irigységet, a vágyat, a pletykát. Felmentést csak a 14 éven aluli gyermekek, az utazók, a terhes és szoptatós anyák, és a betegek kapnak. Mivel a böjt a nap járásától függ, északabbra fekvő országokban akár hajnali három órától este kilencig is érvényesek lehetnek a tilalmak.

A ramadán másik lényeges eleme a vallásos elmélyülés. A hívők naponta ellátogatnak a mecsetbe, ahol a Koránt tanulmányozzák, és a ramadáni estéken az esti imát követően taravih imát végeznek, mely nyolc, húsz vagy harminckettő rakából, azaz imaszakaszból áll. A böjt hónapjának fontos szociális szerepe is van. Napnyugta után csoportos étkezést, iftárt tartanak, ahova meghívják a családtagokat és a barátokat. A ramadán végén hatalmas közösségi lakomát rendeznek, és a szeretetük jeléül adakoznak a szegényeknek is. A ramadáni adakozás (arabul: zakat-ul-fitr vagy szadakat-ul-fitr) kötelező minden muszlim számára, aki legalább egy napi élelemmel bír.

A ramadán mindenki számára kötelező, aki nem beteg vagy utazó, az iszlám öt alappillérének egyike a vallás, az ima, a zarándoklat és a szegényeknek adandó alamizsna mellett. A beteg és az utazó köteles később az elmulasztott napokat bepótolni. A ramadán a muzulmán holdév kilencedik hónapja, ez a böjt, az áldások és az imák ideje, hogy megemlékeznek arról, hogy a Korán első versszakai a Gábriel arkangyal és a Szentlélek által Mohamed prófétának kinyilatkoztatásra kerültek. Ez az az időszak, amikor a muszlimok tartózkodnak az evéstől a nappali órákban, mint áldozat, ami emlékezteti őket a szegények kihívásaira. A napi étkezések száma kettőre korlátozódik, ezek közül az első az iftar, amely megtöri a naplementével azonnal bekövetkező böjtöt. A második étkezés – a sohour – időpontja a személyes preferenciáktól függően változhat, de rendszerint elhalasztják, egészen hajnalig.

A naplemente böjt megtörése után a város életre kel a különféle tevékenységekben, bevásárlóközpontokban és a szállodákban, ahol Ramadán sátrakat állítanak fel, és minden éjszaka folklór szórakozást tartanak.Érdemes ilyenkor beülni akár egy kávézóba, ahol juice-kat, teát és kávét vagy akár jó ételeket is kínálnak. A mecsetek ki vannak világítva, az üzletek szinte egész éjjel nyitva tartanak, az utcákat ramadán témájú lámpácskák, csillagok, holdak díszítik.

A ramadán egy inspiráló hagyomány, amely jól tükrözi az iszlámot. A muszlimok élelmet és pénzt adnak a szegényeknek, valamint azoknak az utazóknak, akik egyébként nem tudnak megállni enni, amikor ideje megtörni a böjtjüket. Élelmiszert számos különböző csoport adományoz, beleértve a gazdag egyéneket, éttermeket és más alapítványokat, amelyek gyakran asztalokat állítanak fel az utcákon erre a célra.

A ramadán az a varázslatos hónap, melyet a Ramadánhoz kapcsolódó szokások kísérnek, és ezeknek a szokásoknak gyakran nincs közvetlen kapcsolata a vallással.

A hónap egyik látványossága, ami kifejezetten egyiptomi hagyomány: a színes lámpások. Az üzleteket, a lakóházakat kívül és belül is, de még az utcákat is színes lámpásokkal díszítik. A hónap közeledtével az emberek otthonuk díszítésére vásárolják a lámpást, a gyerekek pedig arra számítanak, hogy kapnak egyet. A lámpást gyakran újrahasznosított bádogdobozokból készítik, legutóbb pedig műanyag lámpásokat helyeztek el, amelyek a legújabb népszerű zenéket játsszák.

Ennek a szokásnak az eredetéről sok történet él. Az egyik népszerű történet szerint egy fátimida kalifa ki akarta világítani Kairó utcáit a ramadán éjszakáiban, ezért megparancsolta a mecsetek összes sejkjének, hogy világítsák meg gyertyákkal/lámpácskákkal a mecseteket. Ennek eredményeként a lámpácskák szokássá váltak. Mivel Egyiptomban a kézművesiparnak mély gyökerei vannak, így sok helyen készítenek és árulnak kézműves lámpácskákat. Ramadán előtt Kairóban például az Ahmad Maher utca egy része, ahol a bádogosok és márványvágók üzletei vannak, a Lámpások utcájává alakul át, és készítik a Ramadán-dekorációkat. Az iszlám szent hónapjában, a kisebb településeke, városokban, a ramadánban minden reggel egy-két órával hajnal előtt a dobosok (mesharati) körbejárják az utcákat, ismétlődő ütemet kalapálva, hogy felébresszék az embereket a hajnali étkezésre. Ez a hagyomány az oszmán korszakba nyúlik vissza, amikor az embereknek nem volt ébresztőórájuk, hogy felkeltsék őket, a dobosok dobverve sétáltak az utcákon. A ramadán végén a dobosok az utcájuk lakóitól pénzt kaptak az ébresztő szolgáltatásért. A dobverési hagyomány még mindig megfigyelhető. Ez az évszázados hagyomány magában hordozza a régi ramadán napok spirituális aspektusát.

Egy másik érdekes egyiptomi hagyomány, ami a ramadánhoz kapcsolódik: a Citadella tetejéről való ágyúlövés hagyománya, melyre minden egyiptomi vár, hogy napnyugtakor megtörje a böjtöt. Lehet, hogy ma már nem mindenhol hallják, de az emberek még mindig szívesen bekapcsolják a televíziót, hogy megnézzék az ágyúelsütést, mielőtt mindannyian leülnének enni. A legenda szerint ezt a hagyományt Mohamed Ali khedive (1805-1848) indította el, amikor számos ágyút rendelt az egyiptomi hadsereg számára, és egyszer az történt, hogy a ramadán naplementekor véletlenül elsült egy ágyú, és az emberek azt hitték, hogy ez egy a khedive által elrendelt új jelzés a böjt végére, amit később az uralkodó az esemény népszerűsége miatt valóban elrendelt és hagyománnyá lett.

Böjti hónap kapcsán furcsa lehet számunkra hogy ételekről és étkezési szokásokról is érdemes beszéljünk egy kicsit a ramadán kapcsán. A ramadán legfontosabb étele: a datolya… a hosszú egésznapos koplalást pár szem datolyaevéssel törik meg. Ezt követi a leves. Mivel egész nap böjtölnek, utána valami könnyű ételre van szükségük. Szintén jellegzetes az olívaolajjal fűszerezett, paradicsommal és hagymával díszített babos étel, amit rendszeresen fogyasztanak ramadánkor. Ezenkívül aszalt gyümölcsök keveréke, például aszalt szilva, mazsola és sárgabarack szirupban a másik kedvenc ramadán idején.

A böjti hónap bővelkedik a hozzá kapcsolódó édességekben. Valamilyen oknál fogva sok édességet készítenek és fogyasztanak a családok ebben az időszakban. Ezek közé tartozik a Baklava, ami tésztából készül, és dióval vagy ricotta sajttal van töltve, a Baszbúsza búzadarával, Konafa reszelt tésztával, ami szintén dióval vagy tejszínnel töltve, a Qatayif pedig palacsintaszerű tészta diós töltelékkel töltve. És hogy miket isznak ramadánkor az emberek? A napnyugtával fontos pótolni a folyadékot, hiszen egész nap nem isznak. Ha a ramadán a nyári meleg hónapokra esik, az egésznapos szomjazás nagyon megerőltető a böjti hónapban. A különböző tradicionális teák a karkadi (hibiszkusztea) a rózsasziromtea, a mentatea nagyon népszerűek és jó szomjoltók. De készítenek édesgyökérből, csicseriborsóból, szárított sárgabarackból, karob-ból (szentjánoskenyér), tamarindból és szárított pálmamagból is. Ezek pedig rengeteg vitamint, ásványi anyagokat tartalmaznak.