Hesy-Re masztaba egy ókori egyiptomi sírkomplexum Szakkarában. A magas rangú Hesy-Re végső nyughelye, aki a harmadik dinasztia idején szolgált Dzsószer fáraó idejében. Ez a masztaba jól megőrzött falfestményeiről és importált libanoni cédrusból készült domborműveiről híres, melyek az óbirodalmi fafaragás remekművei. Maga a masztaba egy szépen festett sír, ami az egyetlen ismert példa a harmadik dinasztia idejéről. A sírt Auguste Mariette és James Edward Quibell egyiptológusok tárták fel.
Hesy-Re masztabája kivételes jelentőséggel bír mind a régészet, mind az egyiptológia szempontjából, mivel egyértelmű fejlődést mutat a sírok szerkezetében és díszítésében a korábbi masztabákhoz képest. Emellett megjelennek az ókori egyiptomi temetkezési kultusszal és a túlvilággal és hiedelmekkel kapcsolatos gyakorlatok újítások a sír dekorációjában.
A korábbi masztabák (különösen a második dinasztia késői időszakából valók), felajánló sztéléket tartalmaztak, és az elhunyt ábrázolása ezeken a sztéléken lévő ábrákra korlátozódott. Hesy-Re sírjában jelennek meg először az úgynevezett hamis ajtók (álajtók), melyeken az elhunyt lelke átsétál a túlvilágra. Továbbá Hesy-Re sírja az első a maga nemében, melyben megjelenik egy felajánlási lista, ami a későbbi nemzedékek sírjainak lényeges részévé válik. A későbbiekben a síremlék-ábrázolásokban felajánlást hozó emberek képei egészítik ki a a masztabák díszítéseit. A Hesy-Re által megkezdett sírdíszítés új formájával a sírtulajdonosnak több lehetősége nyílt szimbolikus ábrázolásokra, túlvilági elképzelésekre. Az egyiptomiak hite szerint ez azt jelentette, hogy a lelke a hamis ajtón át távozhatott, majd visszatérhetett a sírba, valamint a falakra faragott látványos ábrázolásokon szereplő ételek, italok, állatok, tárgyak a halott rendelkezésére álltak a túlvilágon, így a bőséges dekoráció, a halott részére megteremtette a túlvilági bőséget.
