Baszt (a későbbi időkben „Basztet”) az ókori Egyiptom egyik legnépszerűbb istennője volt. Általában macskaistennőként tartják számon. Eredetileg azonban oroszlán vagy sivatagi homokmacska feje volt, és csak az Újbirodalom idején került kizárólagosan kapcsolatba a háziasított macskával. Még akkor is hű maradt származásához, és megőrizte háborús arculatát.
Basztet igen érdekes istennő volt. Megszemélyesítette egy macska játékosságát, kecsességét, finom ragaszkodását, de ravaszságát, elképesztő szenvedélyét a vadászásra, valamint egy oroszlán szelídítetlen vad erejét is. Alsó-Egyiptom egész területén is imádták, de kultusza a tizennyolcadik nomoszban található Bubasztisz-i templomában összpontosult (ami sajnos jelenleg romokban hever). Bubasztisz egy ideig a késői korban az ókori Egyiptom fővárosa volt, és számos fáraó felvette az istennő nevét az uralkodói nevébe.
Az istennő nevét úgy lehetne fordítani, hogy „felfaló hölgy”. Ám az istennő neve a parfümös üvegcse vagy tégely nevének kiejtésére asszociált, így került „kapcsolatba” a macskaistennő a parfümmel. Ezt a tényt erősít, hogy bizonyos korokban Basztet istennőt Nefertum anyjának tartották (aki a parfüm istene volt). Így a neve azt sugallja, hogy édes és értékes, de a felszín alatt egy ragadozó szíve lapul. Basztetet macskaként, vagy macskafejű nőként, sivatagi homokmacskaként vagy oroszlánként ábrázolták. Gyakran mutatják, amint az istennő ankh keresztet (az örök életet jelképe) vagy egy papiruszpálcát tart a kezében. Időnként kezében a jogart (az erőt jelzi) tart, és gyakran kíséri egy alom cica.
Az Óbirodalom idején Atum lányának tekintették Heliopoliszban (Tefnuttal való kapcsolata miatt), de általában Ré (vagy később Amun) lányának tartották. Ré lányaként egyike volt a „Ré szeme” néven ismert istennőknek, egy heves védelmezőnek, aki majdnem elpusztította az emberiséget, de vérszínű sörrel csalták meg, ami elaltatta az istenséget megállítva a vérengzést. Ennek eredményeként a többi istennőhöz is kötődik a mitológiában a személye, akiket „Ré szemeként” ismertek. Leginkább Szekhmethez, Hathorhoz, Tefnuthoz, Nuthoz, Wadjethez és Muthoz köthető, avagy velük volt összefonódása, összeolvadása a mitológiában. A kapcsolata Szekhmettel volt a legszorosabb. Mindkét istennőt oroszlán alakban is ábrázolták. Mindkét istennőt Ptah hitvesének és Nefertum és Maahes (Mihos) oroszlánisten anyjának tekintették.
Basztet szintén szorosan kötődött Hathorhoz is. Gyakran ábrázolták az istennőt, ahogy szisztrumot (Hathor szent csörgője) tart a kezében. Dendera városát pedig (ahol Hathor kultikus központja volt) „Déli Bubasztisznak” is nevezték. Ez az asszociáció egyértelműen ősi volt, mivel a kettő együtt jelenik meg a gízai Khafre fáraó nevéhez köthető Völgytemplomban. Hathor Felső-Egyiptomot, Basztet pedig Alsó-Egyiptomot képviselte.
Basztet egyik jelzője „Asheru hölgye” elnevezés volt. Asheru volt a szent tó neve a karnaki Mut templomban, mutatva a kapcsolatot a Mut istennővel is, aki időnként macska vagy oroszlán alakját öltötte. Mut templomában számos ábrázolás látható, amint a fáraó rituális versenyt ünnepel Basztet társaságában.
A Beni Hassan közelében található Speos Artemidos (Artemisz barlangja) oroszlánfejű istennőjével is kapcsolatban állt. A barlang azért kapta a nevet, mert Basztetet (és az ő aspektusát Pakhetet) a görögök Artemisszel, a vadászó istennővel azonosították. A két istennő azonban nem volt annyira hasonló, mivel Artemisz cölibátusban élt, míg Basztethez a szórakozást és a szexualitást is társították. De ez a látszólatos ellentmondás ellenére a kapcsolatot erősíti Basztet potenciálisan háborús aspektusa, hiszen a házimacska is ügyes vadász.
Kósa Ildikó (Egypt Forever)