Medinet Madi egy régészeti helyszín a Fayoum oázis déli részén. Található itt egy különleges középbirodalmi templom, amit Renenutet kobraistennőnek szenteltek és III. Amenemhat és IV. Amenemhat uralkodása alatt alapítottak, valamint egy görög-római város maradványai.

A Középbirodalomban a várost Dja-nak hívták, de ebben az időszakban a városról a jól megőrzött templomon kívül nem sokat tudni. A templom még az Újbirodalom idejében is működött. Merenptah király szobrot helyezett el a templomban. Az Újbirodalom után a hely elhagyatott lett, és csak a ptolemaioszi időkben telepedtek le újra itt az emberek. A Ptolemaiosz kori várost rácsmintaszerű elrendezésben alakították ki, és körülbelül 1000 × 600 m széles lehetett. A fő templomok a város nyugati részén voltak. Volt egy hosszú főútvonal, ami északról délre halad. A városnak soha nem voltak városfalai. Diocletianus császár alatt azonban egy erőd épült a várostól északkeletre. Az erődítmény (50 × 50 m) négyzet alakú, déli főbejárattal. Minden sarkon volt egy-egy torony. A bizánci időkben a lakosság a város déli részébe költözött és több templomot is emeltek ezen a területen. A várost Egyiptom arab hódítása után is megszállták, és a 9. század után újra elhagyatottá vált.

Renenutet temploma („A” templom)

A homokkőből épült templom belső része egy kis papiruszdíszítésű oszlopos helyiségből áll, mely egy szentélyhez vezet, ami három kápolnából áll, mindegyikben istenszobrokkal. Az egyik oszlop III. Amenemhat, a másik IV. Amenemhat nevét (kartusát) viseli. A központi kápolna egy nagy Renenutet szobrot tartalmazott, melynek mindkét oldalán a két fáraó szobra állt. A feliratokban a templomot egyszerűen Renenutet templomnak nevezik.

Renenutet (más néven Renen-wetet, Renenet ) a táplálék és az aratás istennője volt az ókori egyiptomi vallásban. Az aratás fontossága miatt az emberek sok felajánlást tettek Renenutetnek az aratás idején. Kultusza kezdetben Terenuthisban összpontosult, majd a Fayoum oázisban is épült temploma az istennőnek. Renenutet kobraként vagy kobrafejű nőként ábrázolták. A „simogatás, dajkálás” igék segítenek megmagyarázni a Renenutet nevet. Ez az istennő egy “ápolónő” volt, aki születésétől haláláig gondoskodott a fáraóról. Renenutet görögül Thermouthisnak vagy Hermouthisnak hívták. Megtestesítette a mezők termékenységét, a bőséges aratást, és a királyi hivatal és a hatalom védelmezője volt.

Az “oroszlántemplom” nevet a régészek adták a helynek, akik feltárták a templom egy további részét, melyet a 2. század közepén építettek VIII. Ptolemaiosz és IX. Ptolemaiosz idejében, és hatalmas méretű oroszlánszobrokat és szfinxeket tártak fel a területen. A templomkörzetbe érkezőket két barátságos megjelenésű oroszlán üdvözli. De ha közelebbről megnézzük, és összehasonlítjuk a hasonló „pihenő” oroszlánszobrokkal, van néhány finom részlet, amik más következtetésekhez vezethetnek. A szent hely bejáratánál fekvő oroszlánok különleges funkciót töltenek be: védik a szent területet azzal, hogy veszély esetén ugrásra és támadásra készek. Tehát ez a két állat itt – bár hívogatónak tűnik – nem fog habozni, hogy minden eszközzel megakadályozza, ha ellenséges látogató érkezik a templomba, akik ellenkeznek a templom vallási szokásaival és magatartásával.

Renenutet templomában az első terem domborművei sajnos nem jól örződtek meg. Megmaradt viszont egy jelenet, ahol a király és Szeshat istennő látható, akik a templomot alapították. Az előszoba mögött egy másik helyiség következik, melyet szintén domborművek díszítenek. A déli oldalon van egy jelenet, amelyen III. Amenemhat látható Renenutettel. Ez utóbbit kígyófejű álló nőkként ábrázolják. A kettő között jóval kisebb léptékben a király lánya, Neferruptah látható. A szoba hátsó részén, az északi oldalon található három kápolna. Az első, nyugaton, Renenutetnek van szentelve. Ő jelenik meg a fő istenségként a kápolna hátsó részén. Az oldalfalakon a nyugati oldalon Szobek, a keleti oldalon Renenutet látható. A második kápolnát Renenutetnek és Szobeknek szentelték fel. Renenutet a nyugati és a hátsó (északi) falon jelenik meg, III. Amenemhat király mögött. A király Szobek előtt áll. A keleti falon is megjelenik a király és Szobek istenség. Az utolsó kápolnát ismét kifejezetten Renenutetnek szentelték. A hátsó falon III. Amenemhat látható, míg a keleti falon Szobek és a király állnak egymás mellett.

A templom ptolemaioszi részei közé tartozik egy kövezett körmenet, ami egy nyolcoszlopos kioszkon halad át, mely egy karzathoz és egy keresztirányú előcsarnokhoz vezet. Feltételezik, hogy a milánói egyetem régészeiből álló csoport által az 1930-as években feltárt templomegyüttes szokatlanul jó állapota egyszerűen a viszonylagos elszigeteltségnek köszönhető.

„B” templom

A „B” templom az „A” templom hátulján épült, észak felé néző főbejárattal. Ennek az épületnek az alaprajza hasonló az „A” temploméhoz. Előtte egy nagy nyitott udvar található. Egy terem következik, mögötte pedig három kápolna. A központi kápolna hátul fülkével rendelkezik. A templomot Thermouthisnak szentelték fel (Thermouthis a Renenutet görög neve). A templom díszítése befejezetlen. A templom falain domborműként faragott alakok találhatók. Két rosszul megőrzött figura egymás mellett a bejáratnál. A homlokzat bal oldalára egy ülő alakot faragtak, ami befejezetlen, soha nem készült el.

„C” templom

A „C” templomot két krokodilmúmia kultuszának szentelték. A templomkomplexumot 1995 és 1999 között tárták fel. A templom a Renenutet-templomtól keletre található, és a főbejárat az utolsó templomkomplexum felé néz. Ez a templom a Ptolemaiosz-korból származik, és jól megőrződött. A falak még mindig négy méter magasak. Maga a templom egy kis udvarból áll, mögötte egy kápolna. A kápolna két szentélyt tartalmaz. Mindegyikben egy-egy krokodil múmiáját találták. A templom előtt egy nagyobb udvar található, és mindkét oldalon épületek álltak, melyek talán gazdasági célokat szolgáltak. A templomtól északra egy boltíves kamrát tártak fel. A belső teret kőfal osztja két részre.A fal mellett talált medencében, több mint harminc krokodiltojást találtak. Ez arra utalhat, hogy ez a boltíves terem egykor „krokodilok óvoda” avagy „krokodil-keltető” volt. A templomegyüttes a 4. századig használatban volt.

Zahi Hawass szerint Medinet Madi “az egyetlen érintetlen templom, ami viszonylagosan jó állapotban megmaradt a Középbirodalom időszakából”. A legutóbbi részletes feltárás és rekonstrukció 2006-ban zajlott a régészeti területen.