Szekhmet, (Szehmet vagy Szahmet) Ré napisten leánya; gyakran Ré (Fenyegető) Szemének is hívták. Ptah isten hitvese volt, fiaik pedig Nefertum, Heka és Maahes.

A nap romboló erejét megtestesítő harcias Szekhmet istennő neve „hatalmasat, erőset” jelent (a szehem szó nőnemű alakja). Oroszlán fejjel, hosszú ruhát viselő női alakban ábrázolták, kezében rendszerint az élet jelével, hiszen ő is „az élet úrnője” volt. Az istennő a fején ureusz kígyóval ékesített napkorongot viselt.

A háború, megtorlás istennőjeként kezében nyilakkal is megjelenítették, melyekkel „átszúrta a szíveket”. Előfordul oroszlánalakban is, ami szent állata volt – leontopoliszi templomában szelídített oroszlánokat tartottak. Számos istennővel (Hathorral, Basztettel, Mafdettel, Pakhettel) is azonosították. Szent állata az oroszlán.

Szekhmet egyike az ismert egyiptomi oroszlánistennőknek. Általában oroszlánként vagy oroszlánfejű nőként ábrázolták. Szekhmet a napisten, Ré lánya, és az egyik legfontosabb istennő az egyiptomi Panteonban. Szekhmet hatalmas erejével Ré hatalmának megnyilvánulása volt, és „Ré Szeme”-ként, pedig, Ré bosszújának végrehajtója volt. Az egyiptomi mitológiában Szekhmet egy harcos istennő, valamint az orvoslás istennője.

A háború istennőjeként feladata volt, hogy megvédje Egyiptom fáraóit, miközben csatába vezette őket. Basztethez hasonlóan ő is a napistennel repülte át az eget; a szerepe azonban az volt, hogy létrehozza Ré szemének, a Napnak a tüzét, valamint elpusztítsa a napisten összes ellenségét.

Szekhmet macskatulajdonságai és ikonográfiája néha megnehezíti Szekhmet megkülönböztetését a többi macskaistennőtől – főleg Bastettől. Basztet macskaistennő testvérének is tartották, illetve azt gondolták, hogy Basztet valójában Szekhmet nyugodt, békés aspektusa, alakja.

Szekhmetről azt mondják, hogy tüzet lehel, és a sivatag forró szeleit a leheletéhez hasonlították. Érdekes módon a gyógyítással és az orvoslással is kapcsolatba került. Úgy gondolják, hogy járványos betegségeket okoz (amiket az istennő „szolgáiként” vagy „hírnökeiként” írtak le), bár arra is hivatott, hogy elűzze a betegségeket és gyógyítsa a sérüléseket, és a betegeket. Ő volt az orvosok védőistene is. Emiatt ő volt az az istennő, akihez az egyiptomiak fordultak, amikor rendbe kellett hozniuk a mindennapi életükben fellépő problémáikat. Ételt és italt kínáltak neki az oltároknál, és még zenéltek és tömjéneztek is.

A mitológiai történet szerint Ré megharagszik az ellene szervezkedő, bűnös életet élő, és túlzottan zajongó halandókra, és elküldi Hathor istennőt Szekhmet alakjában, hogy pusztítsa el az ellene összeesküdt halandókat. A mítosz szerint Szekhmet hatalmas vérengzéssel teljesíti atyja parancsát. Az emberek szenvedésének látványa megenyhíti Ré haragját, aki megpróbál véget vetni a pusztításnak, de Szekhmetet nem sikerült megfékeznie. Szekhmet vérszomja nem csillapodott el a csata végén, ami Egyiptomot pusztasággá tette, és majdnem elpusztította az egész emberiséget. Hogy megállítsák, Ré a többi istenség segítségét és tanácsát kérte, és együtt kidolgoztak egy tervet. Kiöntöttek egy tó sört, amit vörös festékkel színeztek meg, hogy az vérre hasonlítson. A vörös színű sört Szekhmet összetévesztette a vérrel, és amikor megitta, annyira lerészegedett, hogy hosszú álomba zuhant. Mikor újra magához tért, visszatért békés állapota, így feladta a mészárlást. Az emberiség megmenekült.

A történet egy másik változatában Szekhmet feldühödött a megtévesztés miatt, és elhagyta Egyiptomot, ezzel csökkentve a nap erejét. Ez veszélyeztette a világ hatalmát és biztonságát – így Thot isten rávette őt, hogy térjen vissza, és állítsa vissza a nap teljes dicsőségét. A nap és az oroszlán mint szimbólum, mint istenség szorosan kötődik mindig egymáshoz. Ré igazi ereje Szekhmet támogatásával valósul meg igazán.

Szekhmet Ptah isten felesége és Nefertum és Heka valamint, az oroszlánfejű Maahes istenek anyja. Ptah-val és Nefertummal ők hárman a memphiszi isteni hármas, vagyis Memphis legfőbb istenségei. Az oroszlánfejű Szekhmet istennő a legtöbb egyiptomi gyűjteményben a legtöbbet képviselt istenség világszerte. Sok amulett készült róla, illetve sokféle szobor és műalkotás készült róla az egyiptomi művészetben. Számos szobra megtalálható múzeumokban és régészeti lelőhelyeken, és jelenléte az istennő történelmi és kulturális jelentőségéről tanúskodik.

Az ókori Egyiptomban, az év elején megrendezett fesztiválon, a mámor ünnepén az egyiptomiak táncoltak és zenéltek, hogy megnyugtassák az istennő vadságát, és rituálisan nagy mennyiségű sört és bort ittak, hogy utánozzák azt a rendkívüli részegséget, amivel megállították az istennő haragját, amikor az istennő majdnem elpusztította az emberiséget. Történelmi feljegyzések szerint több tízezren vettek részt ezen a fesztiválon minden évben. Ezekről érdekes beszámolókat találhatunk a karnaki Mut templomban. Az újbirodalom időszakában Mut istennő „magába szívta” Szekhmet néhány jellemzőjét. Mut istennő templomában a régészek felfedezték és feltárták a “részegség tornácát”, amit Hatsepszut fáraó épített a templom fesztiváltereként.

Ókori görög feljegyzések szerint a Nílus deltavidékén Taremu városában, amit a görögök Leontopolisznak (az Oroszlánok városa) neveztek, állt Szekhmet istennő nagytemploma, és még egy Maahes-templom is része volt a templomkomplexumnak. A templomkörzet híres volt a szabadon tartott szent oroszlánjairól.

Oroszlán jegy szülötteként, Szekhmet istennő nagy kedvencem. Az istennő félelmetes és csábító ereje, végtelen energiái és lendülete inspiráló. Az ókori egyiptomi hitvilágban is a Nap és az oroszlán szervesen kapcsolódott egymáshoz, erősítve egymás erejét. Az oroszlán kecsessége, félelmetes ereje, hatalmas tekintélye a környezetére, pedig minden korban ámulatot és tiszteletet ébresztett.