Egyiptom, de teljes nevén Egyiptomi Arab Köztársaság, egy ország, ami Észak-Afrikában és Délnyugat-Ázsiában fekszik a Sínai-félszigeten, és az egyetlen olyan afrikai ország, ami szárazföldi átjáróval rendelkezik Ázsiába. Egyiptom tehát transzkontinentális ország, és jelentős hatalom Afrikában, és a Közel-keleten. Az országot északról a Földközi-tenger, keletről a Vörös-tenger övezi, Egyiptom által határolt országok, nyugatra Líbia, délre Szudán, északkeletre a Gázai övezet és Izrael.
Egyiptom az egyik legnépesebb ország Afrikában, és a Közel-Keleten. A népesség 110 millió fő, és ennek többsége a Nílus folyó partján, és a Nílus deltában élnek, ez egy 40.000 négyzetkilométernyi terület, ahol az ország egyetlen szántó területe található. Az ország többi részét a Szahara sivatag borítja, ami gyéren lakott. Egyiptom lakóinak mintegy fele a városokban, mint például a főváros Kairó, vagy a nagyobb városok mint Alexandria, stb. él.
Egyiptom leghíresebb monumentális épületei, amik az ország jelképéivé váltak, például a Gízai piramisok, vagy a Nagy Szfinx, de ezek építtetőiről, az ókori egyiptomi civilizációról ugyan úgy híres az ország. Híresek még az olyan romvárosok mint Memphis, Théba, Karnak, Luxor vagy a Királyok völgye. A turizmus a gazdaság 12%-át teszi ki az egyiptomi munkaerőnek. Az ország gazdasága az egyik legváltozatosabb a Közel-keleten, mert az olyan ágazatokban mint a mezőgazdaság,ipar, turizmus és szolgáltatás azonos termelési szinten vannak.
Az európai nyelvekben elterjedt alak, melynek magyar változata Egyiptom, a latin Aegyptus szóból származik, amely viszont az ógörög Αιγυπτος; „Aigüptosz” átvétele. Az ógörög szó Ptah isten memphiszi templomának nevére vezethető vissza: ḥwt-k3-ptḥ („Hut ka Ptah”).
Az országnak az ókorban több neve is volt, egyik legismertebb a kemet („fekete ország”), amely nevet a Nílusáltal lerakott termékeny fekete föld után kapta, eltérően a sivatag „vörös földjétől” (deseret). A későbbi kopt időkben a név „kéme”-vé rövidült. Egyiptom jelenleg használt, hivatalos rövid arab neve (Miszr) sémi eredetű szó, jelentése alapvetően „nagyváros”. A köznapi egyiptomi beszélt nyelvben Kairót is így szokás nevezni.
Egyiptom 1001449 km², és ezzel a világ 30. legnagyobb országa. Összehasonlítás képen, a területe akkor, mint az összes Közép-Amerikai ország együttvéve, mint kétszer Spanyolország vagy négyszer az Egyesült Királyság, és a területe nagyjából megegyezik az Egyesült Államok legnagyobb államaival, Texasszal és Kaliforniával.
Mivel egyiptomi éghajlata száraz, ezért az ország nagy területét sivatag borítja, és a lakosság mindössze a terület 5,5%-át használja. Egyiptomot nyugati irányból Líbia, délről Szudán, északkeletről a Gázai övezet és Izrael határolja. Mivel az ország transzkontinentális ország, ezért fontos geopolitikai szerepe abban rejlik, hogy rendelkezik egy föld nyelvel (a Szuezi földszorossal) Afrika és Ázsia között. Itt hozták létre a tengeri kereskedelem részére a Szuezi-csatornát, ami a Földközi-tengert köti össze a Vörös-tengeren át az Indiai-óceánnal.
A Nílus völgyet eltekint az ország nagy része sivatagi táj. A szél homokdűnéket hoz létre, amik akár a 30 métert is elérhetik. Egyiptomban két sivatag, a Szahara és a Líbiai-sivatag is megtalálható. Az Ókorban védelmül szolgáltak a fáraóknak, mert a sivatagból biztosra vehették, hogy nem éri őket támadás.
Egyiptom fővárosa és egyben legnagyobb és legnépesebb városa Kairó, más nagyvárosok, Alexandria, Port Szaíd, Szuez, Luxor, Asszuán stb.
Egyiptomnak egy folyója van, a Nílus. A Nílusnak Egyiptom területén nincs komolyabb mellékfolyója, csak mesterséges öntözőcsatornák ágaznak ki belőle és térnek vissza bele. Tavaszi áradását már az ókorban is nagy biztonsággal tudták előre jelezni. Az évente lerakott hordalék a trágya szerepét töltötte be az ártéren. Az Asszuáni-gát megépítésével megszűnt az áradások hordalék-lerakása.
Egyiptom legnagyobb tava a Nasszer-tó, ami egy mesterséges víztározó Egyiptom és Szudán határán. Az Asszuáni-gáttal duzzasztották fel. Ezen kívül a tengerpartokon alakultak ki lagúnák, illetve a Szuezi-csatornát vezették keresztül pusztai sós tavakon.
Egyiptomnak sivatagi éghajlata van, kivéve a Földközi-tenger partvidékét, ahol száraz szubtrópusi éghajlat alakult ki. Egyiptomban a legtöbb csapadék a téli hónapokban esik. Az ország déli részén a csapadék átlagban 2 és 5 mm évente. Egy nagyon vékony sávban az északi tengerparton a csapadék mennyiség elérheti az évi 410 mm is, elsősorban október és március között. Hó csak a Sínai-hegy környékén és néhány északi városban, mint Damietta, Baltim, Sidi Barrany, és néha Alexandriában esik.
Az évi átlaghőmérséklet 27 °C és 32 °C között van. Nyáron akár 43 °C is lehet, míg télen 13 °C-ra is lesüllyedhet a hőmérséklet. A Földközi-tengernél az állandó északnyugati szél segíti a területet, hogy ne melegedjen föl, míg a sivatagban a déli irányú szél a sivatag 38 °C-ra való fölmelegedését idézi elő. Egyiptom jelentős részén sivatagi éghajlat uralkodik enyhe téllel és forró nyárral. Csak a Földközi-tenger partvidékén, valamint a Nílus torkolata környékén van száraz szubtrópusi éghajlat, itt némi csapadék is hullik, főleg a téli hónapokban. Három évszakot lehet megkülönböztetni. Az enyhe tél november közepétől március elejéig tart. Ezt követi a nyárnak az első szakasza március elejétől július közepéig. Ekkor a hőmérséklet még nem olyan magas, mint a július közepétől október végéig tartó forró nyári periódusban. Ez az időszak tényleg csak a nagy meleget kedvelőknek ajánlott. A tengervíz hőmérséklete a kedvelt tengerparti üdülőhelyeken egész évben megfelelő a fürdőzésre, a leghidegebb hónapokban sem csökken 18-20 ℃ alá.
Egyiptom abban is különleges helyszín, hogy a turisztikai főszezon valójában a téli időszakra (decembertől februárig), míg a holt szezon a nyári hónapokra (júniustól augusztusig) esik. Ez alól kivételek a tengerparti üdülővárosok. A nyári periódus időjárása meglehetősen forró, nem ritka a 40 ℃-ot meghaladó hőség sem. Különösen igaz ez például Luxor és Asszuán környékére. A nyári hónapok pihenésre, nyaralásra a legalkalmasabbak. A látnivalók megtekintésére legmegfelelőbb választás az október-november és március-május közötti időpontok lehetnek, amikor a napközbeni hőmérséklet meleg, a vízhőmérsékletek strandolásra alkalmasak, és körutazásokra kellemesek az időjárási körülmények. December-február közötti időszakban napközbeni hőmérséklet 15-23 ℃ közötti, este viszont hővös van, 7-13 ℃ körül.
Egyiptom valóban egy különleges ország, mert egyszerre a történelemimádók, spirituális szellemiségűek, napimádók, búvárok, a napimádók, valamint a sivatagi kalandokra vágyók országa. Ideális úticél azoknak, akik a lenyűgöző ókori történelmi és kulturális emlékeket szeretnék megcsodálni. De azok is megtalálják a számításukat, akik pihenésre vágynak a Vörös-tenger mindig napfényes tengerpartjain. Egyiptomba utazni mindig élmény, bátran élvezzük az egyiptomiak legendás vendégszeretetét!
